A számítógép igazi erejét abban látom, hogy hihetetlen adatfeldolgozási kapacitásával képes egységesen kezelni minden típusú médiát.
Hiszen a szöveg, (mozgó)kép és hang digitalizálva csak egy óriási adathalmaz, a komputer pedig ennek feldolgozására és manipulálására specializált célszerszám.
Tv és videójelek feldolgozására és megjelenítésére nálam a külső megoldások váltak be igazán, miután megjelentek a megfelelő adatátviteli sebességet biztosító buszrendszerek (pl. USB2), illetve közvetlenül a monitorokra kapcsolható önálló külső eszközök.
Belső kártyákkal ugyanis az a gond, hogy külön erőforrást foglalnak le, valamint az alaplapi adatbusz formátumához kötöttek, ami a továbbfejlesztést és újrafelhasználást meghiusíthatja.
Persze az sem mindegy, hogy az ember milyen megjelenítőn nézegeti a képek özönét.
Ergonómiai szempontból mindenképp az LCD képernyő a nyerő, a gyors képfrissítést igénylő
játékok miatt pedig főleg az alacsony utánvilágítási időt felmutató modelleket keresem, mint amilyen például Neovo
X-19.
Képek felvételére mindig profi gépeket igyekszem használni:
a digitális fotózás tagadhatatlan előnyei miatt már elég korán átváltottam, jelenleg egy 4 Mpixeles Canon
PowerShot G3 fényképezőgépet használok.
A videózásnál is elég hamar a digitális technológia mellett kötöttem ki, amikor is beszereztem egy Sony
Digital 8-as kamerát.
A térbeli hangélményt egy Cambridge
Soundworks 5.1 szolgáltatja.
Persze
játék közben, vagy késő éjszakai hangoskodáskor jobban jönne egy fülhallgató, ami bár már szintén képes surround hangzás visszaadására, viszont hosszú távon használva kényelmetlenül nyomja a fület.
Erre megoldást a Sennheiser
Surrounder jelent, ami egy valódi fejhallgató:
hungarocell testét a vállunkra kell tenni, így pont a füleinkre fókuszál 4 különálló hangcsatornát, kifelé pedig alig jut ki valami hang.
Szövegbevitel hagyományosan billentyűzet segítségével történik.
Bár a gyorsbillentyűk különösen hasznosak gyakran használt programok könnyű elindítására, zenei anyag hangonkénti bevitelére mégiscsak sokkal alkalmasabb egy MIDI billentyűzet.
A rajzolás nem is olyan egyszerű a számítógépen:
az egér például nem teszi lehetővé az intuitív ceruzavezetést.
Erre sokkal jobb megoldás, ha egy grafikus táblán egy speciális tollat használva lerajzoljuk elképzeléseinket, sőt így akár kézírást is be tudunk vinni.
A szöveg- és képbevitel másik lehetséges módjaként képolvasót is használhatunk.
Itt főleg arra ügyeltem, hogy az olvasófelület vízszintes és fix legyen, így szinte mindent az elmozdulás veszélye nélkül lehet beolvastatni.
Különösen az olyan kombinált szerkezeteket kedvelem, melyek a beolvasási funkción kívül más egyéb feladatokat is el tudnak végezni.
Ilyen például a HP
LaserJet 3030 monochrome lézer, ami nyomtatóként is működik, a számítógépről lekapcsolva pedig önmagában fénymásolóként használható.
További irodai feladatokra szintén speciális eszközöket használok:
a telefonálásra ott van az Ascom
Eurit 50 ISDN telefon integrált digitális üzenetrögzítővel, címjegyzékkel és határidőnaplóval, faxolni pedig az előbb említett kombi lézerkészülékem tud.
Egyébként az ISDN 3 vonala nagyon kapóra jön:
az első a magántelefonszám, a második az üzleti, a harmadik pedig a modem, illetve a fax száma.
Otthon a szórakoztató elektronikai géppark a nappali egyik sarkában felállított egyedileg testreszabott üveges szekrénykén foglal helyet, és ebben a szobában is kialakítottam egy 5.1-es hangrendszert.
A képen a cuccokra mutatva megjelenik azok pontos leírása.
Látható itt plazmatv, digitális (80 Gb-os merevlemezes) S-VHS videómagnó, digitális rádiós többcsatornás erősítő, magnó és DVD lejátszó, a lemezjátszó pedig egy másik sarokban álló külön kis polcra került.
A legérdekesebb szerintem a lemezjátszó alá besuvasztott túlfeszültségvédő elosztó, melynek segítségével egyenként ki/be kapcsolható az, amire éppen szükség van.
Tv és videójelek feldolgozására és megjelenítésére nálam a külső megoldások váltak be igazán, miután megjelentek a megfelelő adatátviteli sebességet biztosító buszrendszerek (pl. USB2), illetve közvetlenül a monitorokra kapcsolható önálló külső eszközök.
Belső kártyákkal ugyanis az a gond, hogy külön erőforrást foglalnak le, valamint az alaplapi adatbusz formátumához kötöttek, ami a továbbfejlesztést és újrafelhasználást meghiusíthatja.
Otthon a szórakoztató elektronikai géppark a nappali egyik sarkában felállított egyedileg testreszabott üveges szekrénykén foglal helyet, és ebben a szobában is kialakítottam egy 5.1-es hangrendszert.
A képen a cuccokra mutatva megjelenik azok pontos leírása.
Látható itt plazmatv, digitális (80 Gb-os merevlemezes) S-VHS videómagnó, digitális rádiós többcsatornás erősítő, magnó és DVD lejátszó, a lemezjátszó pedig egy másik sarokban álló külön kis polcra került.
A legérdekesebb szerintem a lemezjátszó alá besuvasztott túlfeszültségvédő elosztó, melynek segítségével egyenként ki/be kapcsolható az, amire éppen szükség van.
